Megnyitó

• Gábor Pető (Wigner)

Room: Tanácsterem

Praktikus információk

• Gergely Gábor Barnaföldi (MTA Wigner FK)

Room: Tanácsterem

Phi, fa, virág - egy csokor gyorsító

• Gábor Lehoczky (Silicon Computers Kft)

Room: Tanácsterem Mit válasszak: áttekintés a rendelkezésre álló HPC arhitektúrákról.

GPU megoldások a Medisónál

• András Wirth (Mediso Kft)

Room: Tanácsterem A Mediso Kft. több mint 20 éve foglalkozik orvosi képalkotó berendézesek fejlesztésével. A jelentős számítási kapacitást igénylő képfeldolgozó szoftverek kidolgozása is házon belül történik, amelyeket részben GPU architektúrán implementáltunk. Jelenleg elsősorban három modalitás: a CT, a PET és a SPECT rekonstrukciós algoritmusai körül csoportosulnak az erőfeszítések.

(GPU) Klaszterszintű párhuzamosság a gravitációkutatás szolgálatában

• Máté Ferenc Nagy-Egri (Wigner FK)

Room: Tanácsterem Az általános relativitáselmélet alapjául szolgáló egyenltek lineáris közelítések nélkül mind analitikusan, mind numerikusan nehezen kezelhetőek. Ahhoz, hogy megfelelő pontossággal legyünk képesek vizsgálni kozmológiai eseményeket görbült téridőn, minden lehetséges erőforrást szükséges kiaknázni. Ebben nyújthat segítséget a Gripper nevű sozftver, amely egy véges differenciát alkalmazó rácsszámoló program, amely képes egy klaszterben az összes CPU-t/GPU-t bevonni a számolásokba, mindezt valós idejű vizualizációval megtámogatva.

Erősen korrelált rendszerek szimulációja NVIDIA CUBLAS könyvtár segítségével: egyszerűen és hatékonyan (Lendület kutatócsoport)

• Csaba Nemes (PPKE-ITK)

Room: Tanácsterem Napjainkban a sűrűségmátrix renormálásicsoport algoritmus (DMRG) az alacsony dimenziós erősen korrelált rendszerek szimulációjának vezető numerikus eszköze. Az algoritmus futási idejét lineáris algebrai műveletek dominálják, melyek lehetővé teszik, hogy a GPU-ban rejlő számítási potenciált könnyedén és hatékonyan kiaknázzuk. Az algoritmus legköltségesebb része különböző méretű, párhuzamosan végezhető mátrix-mátrix műveletek soraként írható fel. A prezentációban egy hibrid megoldás kerül bemutatásra, melyben a műveletek egy sorba rendezést követően CPU-n és GPU-n elosztva hajthatók végre. Az algoritmus profilját elemezve a második legidőigényesebb részt a nagy méretű, szélsőségesen aszimmetrikus mátrix-vektor műveletek adják. Méréseink alapján ezen speciális típusú mátrix-vektor szorzásokra indokoltnak találtuk egy optimalizált kernel bevezetését.

Statisztikus fizikai modellek extrém nagy szimulációja

• Géza Odor (MTA MFA)

Room: Tanácsterem Áttekintem a statisztikus fizika nagy számítástechnikai kihívásait, különös tekinettel felületfizikai problémákra. Bemutatom, hogy egy német-magyar együttműködésben, melyet az NVidia is támogatott hogyan valósítottuk meg bináris sejtautomata rácsmodellek és felületek hatékony GPUs szimulációját. A nagy sebességek mellet extrém nagy méretek vizsgálata is lehetővé vált, így fontos problémak referencia pontjává váltak ezen kutatási eredményeink. Rámutatok további alkalmazásokra rendezetlen rendszerekben vagy a mintázat képződés leírására. Parallel optimalizációs tanulságokat ismertetek.

Anyagtudomány GPU-klasztereken: Trendek és lehetőségek

• Gyula Toth (MTA Wigner FK SZFI)

Room: Tanácsterem Ebben az előadásban számba vesszük az anyagtudományban alkalmazott mintázatképződési modellek főbb numerikus megoldási módszereit, illetve megvizsgáljuk azok GPU specifikus implementálhatóságának lehetőségeit és aktuális fejlődési irányait. Manapság egyre nagyobb teret nyernek a különböző GPU klaszter megoldások, melyekkel minden eddiginél hatékonyabban kezelhetőek olyan problémák, melyek megoldása korábban megoldhatatlannak tűnő nehézségekbe ütközött. Az előadásban a már ismert numerikus módszerek GPU-ra való alkalmazása és optimalizálása mellett hangsúlyozni szeretnénk az eszközök architekturális sajátságai miatt szükségessé vált elméleti numerikus módszertani kutatások jelentőségét is.

Masszivan párhuzamos platformok: lehetőségek és kihívások

• Balázs Keszthelyi (Kishonti Informatika Kft)

Room: Tanácsterem

GPU párhuzamosítási lehetőségek az agyi aktivitás forráslokalizáció probléma megoldásában

• Zoltán Juhász (Pannon Egyetem)

Room: Tanácsterem Az előadás ismerteti a Pannon Egyetemen folyó agyi képalkotó kutatásokhoz kapcsolódó GPU kutatás-fejlesztési feladatok jelenlegi eredményeit. Bemutatásra kerül az ENIAC-CSI EU projekthez fejlesztett EEG forráslokalizációs szoftver, amely GPU architektúrát használ a vizualizációs és számítási feladatok megoldására. Az előadásban kitérünk a forráslokalizáció feladatra, ennek szerepére az epilepszia gyógyításában, az ismert lokalizációs módszerekre, majd az általunk implementált párhuzamos számítási algoritmusok eredményeire. Az előadás kitér a GPU architektúrából adódó speciális problémákra, valamint a fejlesztés során szerzett tapasztalatokra is.

Intel MIC alapú eszközök

• József Gacsal (Intel)

Room: Tanácsterem Az Intel új, MIC (many integrated core) alapú termékekkel, igyekszik kiszolgálni a nagyteljesítményű számítástechnikai igényeket. Az előadás egy összefoglalót hallhatunk az Intel MIC alapú eszközeiről.

Az MTA SZTAKI Big Data - Lendület csoport kutatási programja

• András Benczur (MTA SZTAKI)

Room: Tanácsterem Kis adat nagy számításigényű feladata például képek tartalom alapú osztályozása, nagyon nagy adat feldolgozását jelenti például Internet archívumok anyagából jellemzők kinyerése. Miközben az előbbi feladatokat grafikus koprocesszorok, az utóbbiakat pedig nagy diszk sávszélességgel rendelkező számítógép-klaszterek és például a MapReduce paradigma segítségével hajthatjuk végre, a nagyon nagy adatok komplex elemzése speciális, egyedi rendszereket igényel. Ilyen feladat hálózatba szerveződött nagy adatok elemzése, amelyekre példa az emberi viselkedés, a közlekedés, a közösségi média. Az előadásomban bemutatom a MTA SZTAKI Big Data - Lendület csoport által kialakított hardver-szoftver infrastruktúrát, amelyet a hálózatok, az online média, és az informatikai rendszerek eseményeinek elemzésére alakítottunk ki, és összehasonlítom a MapReduce paradigmán túllépő rendszerek, a GraphLab a Stratosphere, és az adatfolyamok kezelésének lehetőségeit.

Mozgó alakzatok valósidejű 4D-s rekonstrukciója és megjelenítése

• József Hapák (MTA SZTAKI)

Room: Tanácsterem A számítógépes látás és számítógépes grafika egyik perspektivikus kutatási területe dinamikus 3D modellek létrehozását célozza meg. A feladat – bonyolultsága miatt – speciális stúdiót igényel, ahol a mozgó alakzatról több nézőpontból készíthetünk videofelvételeket. A probléma nagy számításigényű volta miatt, ezt csak egy korszerű videokártya igénybevételével lehet elérni. Az előadásban bemutatok egy a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete 4D Studiójának fejlesztett szoftverkomponenst, mely lehetővé teszi a valós idejű rekonstruálást és megjelenítést. A fejlesztés során meg kellett határozni azokat a képfeldolgozó és számítógépes grafikai algoritmusokat, amelyek hatékonyan implementálhatóak GPU-s környezetben, és egy végrehajtási futószalagba (pipeline) szervezve őket megoldják a feladatot.

Részekcse-alapú implicit felületek megjelenítése

• László Szécsi (Budapesti Műszaki és Gazdaságtuományi Egyetem)

Room: Tanácsterem Részecske-alapú (lagrange-i) fizikai szimulációk eredményeképpen gyakran kapunk mozgó bázisfüggvények összegeként adott sűrűségmezőket, és ezeknek sokszor egy szintfelületét szeretnénk megjeleníteni. A sűrűségmező rekonstrukciójára a metaball-modell használható. Az adódó implicit felület megjelenítése erőforrásigényes és nehezen párhuzamosítható. Az előadás a lehetséges GPU-alapú megoldási stratégiákat, azok előnyeit és hátrányait vizsgálja. Szó lesz a távolságmezővel modellezhető geometriákról és azok megjelenítéséről is.

Az óriásbolygó-magok őrangyalai: protopanetáris anticiklonok

• Zsolt Regaly (MTA CSFK)

Room: Tanácsterem Bolygókeletkezési elméletek szerint a por–gáz korongba még beágyazódott, ~10 földtömegű óriásbolygók magjait a központi csillag a korong eltűnése előtt elnyeli azok gyors migrációja következtében. Korábbi vizsgálatok szerint az ún. akkréciós "dead zone" határon migrációs csapda jön létre, orvosolva a fentebb említett elméleti problémát. Kétdimenziós hidrodinamikai szimulációim szerint azonban a migrációs csapdák, csak bizonyos esetekben hatékonyak. Ennek következtében, bár a dead zone határok az amúgy lassú bolygómagakkréciós keletkezési folyamatokat a kívánt mértékben felgyorsíthatják, mégsem úgy működnek mint azt korábban gondoltuk. A bolygómagok csak akkor fogódnak be, ha a dead zone határon a viszkozitáscsökkenés olyan kis tartományban történik, hogy ennek hatására nagyskálájú örvényképződés indul meg.

Gyors-Fourier transzformáció és alkalmazásai grafikus processzorokon

• Ádám Nagy (ELTE)

Room: Tanácsterem FFT algoritmusok rövid áttekintése, implementációs megfontolások, alkalmazások sajátosságai, FFT generálása GPU-ra.

N-test gravitációs problémák megoldása magas rendű Runge-Kutta integrátorral

• Emese Forgács-Dajka (ELTE Csillagászat Tanszék)
• Laszlo Dobos (ELTE)

Room: Tanácsterem Az égi mechanikai problémák vizsgálata legtöbbször nagy pontosságú integrálást igényel, mely szerencsére kiválóan párhuzamosítható GPU-k felhasználásával. Bolygórendszerek kialakulásának modellezésekor szükség van a több tízezer bolygó-csírák mozgásának pontos kiszámítására, az ütközések detektálására, valamint az egyes testek növekedésének pontos követésére.

Megawattnyi informatika - a Wigner Adatközpont és CERN Tier-0 hosting

• Szabolcs Hernáth (MTA Wigner FK)

Room: Tanácsterem Az előadásban áttekintjük a júniusban ünnepélyesen felavatott Wigner Adatközpont jellemzőit, különös tekintettel a CERN Tier-0 központjának hosztolt üzemeltetésére.

CERN@WIGNER ADATKÖZPONT MEGTEKINTÉSE Room: Wigner Adatközpont